Tisztelt Olvasó!

Az előző rész picit tudományosra sikeredett, de néha egy picit olyan is kell.

Ebben a részben még elidőzök a két település -Gönyő (Gönyű) és Gönyű (Hernádgönyű) múltja körül. Aztán jöhet településünk picit bővebben.

 Vályi András 1796-ban Budán megjelent Magyarországnak leírása című művében  a mellékeltek szerint mutatja be a két teleépülést. Látható, hogy a mezőgazdasági tevékenység nem, inkább az erdőgazdálkodás volt a jellemző településünkre.

Tisztelt Olvasó!

Látva, hogy tetszést aratott ez a téma, örömmel látok a folytatáshoz.

Az előző rész óta annyi mindent találtam településünk történelmével kapcsolatban, hogy előzetes tervemet, azt az algoritmust, amelyet felállítottam magamnak, rendre felül kell bírálnom. Bevallom ezen csak egy picit bosszankodom, mert célom nem Gönyű történelmének megírása volt, hanem a gondolatébresztés. Ezért lehet, hogy összeségében picit csapongónak tünnek írásaim, de bízom benne, hogy külön-kölön érdekesek és élvezhetőek azok.

Elnézést kérek azoktól akik a folytatásban a 2.részben beígérteket várják, de őszintén megmondom még kapóra is jött -mert rengeteg térképet találtam még-, amit Bedő Sándor tagtársunk kért az előző részhez írt hozzászólásában. Azaz következzen most néhány régi térkép a Dunáról. Természetesen ezeken a térképen is mindegyiken rajta van Gönyű, s településünk nevét ezeken is igazán változatosan írják a geometrák és a vízmérnökök.

A bemutatásra kerülő térképek innen származnak: http://www.arcanum.hu/

Ezen az oldalon rá kell kattintani a " A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR DIGITÁLIS TÉRKÉPTÁRA (közel 120.000 térképszelvény)  " címre, majd az új oldalon be kell írni a "Szavak"-kal egy sorba azt, hogy Gönyű, majd indulhat a keresés (akinek van kedve más település nevét is beírhatja, remélhetőleg az archívum arra is talál térképeket).

Először is szeretném megköszönni a biztató szavakat, amelyeket eljuttatok hozzám előző írásom után.

Sok érdekességre bukkantam azóta is. Ma már szinte ki sem kell mozdulni otthonról, ha az ember valamiről többet szeretne megtudni. Azonban az előzetes kutatáson túl a személyes levéltári kutatás a legfontosabb. Így jelen írásom is csak ízelítő szeretett településünk múltjából a teljesség igénye nélkül.

Első írásomban a II. Katonai felmérés térképét mutattam be.

Mindig is szerettem a térképeket.

Anno, katonai főiskolásként -tüzér- sokat görnyedtem a térképek felett, s megszerettem azokat. Egyszerre lehet tanulni belőlük a földrajzot a történelmet, s még sok mindent. A történelem szeretetét még Major Józsefné Vera néni és Bognár Gyula bácsi oltotta belém, -s gondolom még sokunkba- az általános iskolában. Olyan élvezetesen és szépen tanítottak, meséltek a régi dolgokról, hogy nem lehetett nem szeretni, még ha rossz jegyet is kapott néha az emberfia.