Kedves Gönyüssy úr.
A feltett kérdésre a válasz egyszerű. A csövek a Duna parti házak esőcsatorna lefolyó csövei. Eddig le voltak vezetve a rézsű alá, de a partépítésnél tönkrementek. A kivitelező megvétetett a tulajdonosokkal 50.000 Ft. értékű csöveket, /én csak két házról beszélek/amit, mint az egész part szakszerűtlenül lett lefektetve /alig 10-15 cm mélységre/. Az első magasabb víz a csövek nagy részét már elvitte a fákkal, és a földel együtt. A kivitelező ígéretet tett, hogy rövid időn belül, egy jobb megoldással helyreállítja. A parton ezen a szakaszon 8 telek van, és eddig csak 4 háznak van 6 levezetője. Tehát az utolsó három kérdés nem éppen találó.
Üdv. D.D.Zoltán

Előzmény

Válasz

Taky a "16"-os számú képhez fűzött kérdésedre a választ a "3"-as számúnál találod.

Előzmény

Válasz

Igaza van Terinek,az árvíztől sem a partot sem a házakat nem védi meg.Mindent fát bokrot kivágtak.Tudom hogy kellett tenni valamit,mert a partoldal veszélyben volt,de nekem ez nem tetszik.Bármit tesznek az okosok,az biztos:A part soha nem lesz a régi!

Válasz

Engem a "16"-os számú képen lévő műanyag cső érdekelne. Ki tette oda, folyik-e belőle "alkalomadtán "valami", miért nem bontották el, amikor csinálták a partot, (bár a lépcsők is úgy vannak betemetve a föld által, mint Orsova a Duna által)...
Jaj, és a tulajdonosa miért nem foglalkozik vele? Lehet, hogy ettől (is) ilyen a part? Több a "hajszálcső", mint a hajszálgyökér?

Válasz

De az igaz, hogy az árvíztől az sem védi meg a partot, meg a házakat sem!!!

Előzmény

Válasz

De ki rendelte el ezt a "felújítást" a parton? A falu? Nem hiszem!! Amúgy szerintem meg lehetne csinálni, hogy ami sziklákat kiszedtek a kőzárásoknál, azokból építeni egyet a sétánynál, és akkor nem mosná telibe azt a részt a partból!! De szerintem ezt nálam okosabbak is tudják!!

Válasz

Hihetetlen, hogy a pénz mennyire eltudja venni az emberek józan ítélőképességét.
Nem kell ahhoz az embernek mérnöki diploma, pláne vízépítői, hogy érezze, tudja, azt, hogy valami nincs rendjén az új partfallal. Egyszerűen "csak" a Duna, a víz közelében kell élnie. Szerintem azok a munkások is pontosan tudták, hogy mennyire fölösleges pénz kidobás az amit csinálnak, akik dolgoztak rajta. Simán önthették volna a földet a sódert, és azt néhány követ egyenesen a Dunába.

Az a régi vicc jut az eszembe amikor összedől egy ház, és:

A Bíróságra beidézik a Sódert, a Homokort, a Meszet, és a Cementet.
A Sóder a Homok és a Mész határozottan állítják, hogy mindent megtettek, hogy a ház szép legyen és az idők végezetéig álljon.
A Bíró megjegyzi, hogy a ház mégis összedőlt, és kérdően fordul a Cementhez.
Mire a Cement:
-Ja, kérem én ott sem voltam...

Mondják, hogy szép, és hogy nem a falu pénzéből épült. Az utóbbi igaz, de az előbbivel vitatkoznék. Nagyon nagy szerencsénk volt, hogy sem jeges ár, sem nagyobb zöldár nem volt. Különben most az egész partoldal a Dunában lenne. A partoldal egy részét -és a pénzt- így is elvitte a Duna. A pénzt hagyjuk is -bár nem elhanyagolható- mileszz ha jön egy nagyobb áradás, és az ott lakók telkét, házait veszélyezteti majd a partoldal csúszása?
Állítólag hetente jönnek diplomatatáskás emberek fényképezik a partoldal, vakarják a fejüket. Talán újabb milliókért kijavítják azt, amit elég lett volna egyszer úgy ahogy kell megépíteni.

Válasz

Személy szerint az is érdekelne, hogy a "partvédés" értelmi szerzőit mi késztette a rombolásra, számoltak-e azzal, hogy természetidegenné válik a sétány környezete? Nem lett volna elég csak a szemetet és a nagyobb hordalékokat összeszedni?
Milyen tervek vannak a jelenlegi part állapotának megtartására, és nagyjából hány évvel kalkulálnak, míg az ültetett nyövényzet magától is képes az erózió ellen védelmet nyújtani?

Válasz