Ma egy gönyűi lakos nekem szegezte a kérdést, hogy hány táblabíróság van Magyarországon, illetve létezik-e még a Legfelsőbb Bíróság. Elmondtam neki, hogy tudomásom szerint 5 ítélőtábla van és a Legfelsőbb Bíróság is létezik még. Ne ebben nem értettünk egyet, ezért megígértem neki, hogy utánanézek a kedvéért és ide felteszem.

Akkor itt van az őt érdeklő információ, lehet mást is érdekel.

A magyar bírósági rendszer:

Az igazságszolgáltatás feladatát a Magyar Köztársaságban a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok látják el.

Tekintse meg a következő ábrát, mely a Magyar Köztársaság bíróságainak szervezetét szemlélteti:

A legtöbb üggyel a legalsó szinten, a helyi bíróságok szintjén találkozhatunk. 111 helyi bíróságon folyik az ítélkezés ma Magyarországon. A helyi bíróságoknak székhelyüktől függően két fajtáját különböztetjük meg: a városi és a kerületi bíróságokat. Budapesten a 23 kerület 23 kis bíróságot jelentene, amit nagyon sokba kerülne fenntartani és működtetni, így a fővárosban összesen 6 egyesített kerületi bíróság működik (pl. Pesti Központi Kerületi Bíróság, Budai Központi Kerületi Bíróság, Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság). Az országban 20 munkaügyi bíróság is működik, amelyek szintén helyi bíróságok, de kizárólag munkaügyi jogvitákban járnak el.

Egy szinttel feljebb találjuk a megyei bíróságokat és a megyei bíróságokkal azonos szintű Fővárosi Bíróságot. Erre a bírósági szintre két módon kerülhet az ügyünk. Az egyik mód az, hogy az első szinten (tehát a helyi bíróságon) hozott ítélettel szemben fellebbezést nyújt be valamelyik vagy mindkét érdekelt fél. Nem minden ügy kezdődik azonban a helyi bíróságon. Vannak olyan ügyek, amelyek megyei vagy fővárosi szinten kezdődnek, ezek a bíróságok ebben az esetben elsőfokú bíróságként járnak el. Törvények (polgári perrendtartás, büntetőeljárási törvény) határozzák meg ezeket az ügyeket. Ezek az ügyek kiemelkedő súlyúak azért, mert nagy összeg (legalább ötmillió forint) a per tárgya, vagy nagyon speciális az ügy (például egy sajtó-helyreigazítási vagy személyiségi jogi per), vagy nagyon súlyos bűncselekményről (például emberölés, kémkedés, hazaárulás, terrorcselekmény, pénzhamisítás stb.) van szó.

Az 5 ítélőtábla - mint ahogy azt az ábrán is láthatja - a megyei és fővárosi, valamint a Legfelsőbb Bíróság közötti szintet jelenti. Az ítélőtáblák bírálják el a megyei bíróságok vagy a Fővárosi Bíróság határozatai elleni fellebbezéseket.

A bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el a Legfelsőbb Bíróság. Elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket és törvényben meghatározott esetekben az ítélőtábla határozata elleni fellebbezéseket. A legfontosabb feladata azonban az egységes és következetes bírói gyakorlat kialakítása. Ezt a rendkívül fontos feladatát ún. jogegységi határozatok meghozatalával látja el. Ezek a határozatok elvi jellegű iránymutatásokkal szolgálnak, melyek kötelezőek a bíróságokra nézve.

Ez meg a bónusz a nyilvános tárgyalások.

Tárgyalás nyilvánossága

Az eljárási törvények alapelvként rögzítik, hogy a bírósági tárgyalások nyilvánosak. Bárkinek joga van arra, hogy beüljön egy nyilvános bírósági tárgyalásra és azt végighallgassa. A nyilvánosság mindenki számára garancia. Egyfelől a társadalom a nyilvánosság révén tudja ellenőrizni a bíróságok munkáját, másfelől a felek és a vádlottak is biztosak lehetnek abban, hogy nem lehet ügyükben titokban, a nyilvánosság kizárásával, valamiféle koncepciós perben meghozni a döntést.

Zárt tárgyalás tartására csak meghatározott esetekben van lehetőség, így például az eljárásban részt vevő személyek, kiskorú, vagy tanú védelme érdekében, erkölcsi okból, továbbá ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, valamint polgári perben az ügyfél kérelmére, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. Büntetőperben hallagatóként a tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vehet részt, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt pedig mind büntető, mind polgári perben a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja.

A bíróság azonban a zárt tárgyalás során hozott határozatát is nyilvánosan hirdeti ki!

Forrás: .http://kembirosag.hu/system/taj01.html