A Gönyűi Erőmű építésének szándékát évekig tartó előkészítő számításokat és egyeztetéseket követően 2006 decemberében jelentette be a beruházó. Ezt követően a szükséges engedélyek beszerzése történt meg, majd 2007-ben kezdődtek el a terület előkészítési munkálatai, párhuzamosan a Duna-mellékág rehabilitációjával. Riportunkban arra kerestük a választ, hol tart a beruházás most, miként látja az elmúlt időszakot és jövőt Katona Zoltán, az E.ON Erőművek Kft. ügyvezető igazgatója.

- Tavasztól őszig folyamatosan, illetve jelenleg is folynak munkák a leendő erőmű telephelyén. Hol tart a beruházás, mely feladatokkal végeztek eddig?

- Az Erőmű leendő helyének feltöltésén, az építkezési terület komplex előkészítésén vagyunk túl, illetve elkészültünk a Duna-mellékág rehabilitációjával. Ez utóbbi kapcsán eredeti elképzelésünk az volt, hogy a szükséges hűtővízhez a főmederből jussunk hozzá, ám környezetvédelmi és vízügyi szakemberek javaslatára módosítottuk ezt, és az állami feladatot átvállalva rendbe tettük, megtisztítottuk az erőmű mellett lévő mellékágat. A szakemberek szerint ezen munkálatok, bár beavatkozást jelentettek a környezetbe, de a pozitív hatások messze jelentősebbek a negatív hatásoknál, és így egyértelműen pozitív hatást gyakorolnak a Duna érintett szakaszán honos élő- és növényvilág legtöbbjére. A negatív hatások kiküszöbölésére/kompenzálására (mint például a kivágott fák pótlása) az E.ON megfelelő tervekkel rendelkezik. Az erőmű területének feltöltése befejeződött. Mivel nem sikerült korábbi terveink szerint a teljes feltöltést a munkálatok során kitermelt anyagokból biztosítanunk, mert annak nagy része feltöltésre alkalmatlan, a hiányzó anyagot meg kellett vásárolnunk, ami a tervezetthez képest jelentős költségnövekedést eredményezett. Megpróbáltuk azonban mindenből a lehető legpozitívabb eredményt biztosítani, és úgy gondoltuk, a megmaradt anyagot az erőmű közvetlen környezetének tájkialakítására használjuk fel. Ez most éppen a tervezési, pályáztatási szakaszban van. A tervezés és előkészítés egész folyamata során ügyeltünk arra, hogy minden lépés a nyilvánosság előtt teljesen átlátható módon, interaktív társadalmi párbeszéd keretei között történjen. Társaságunk számos fórumot szervezett, ezeken első kézből tájékoztattuk a lakosságot, a társadalmi-, többek között a zöld-szervezeteket.

- Időnként kritika érte Önöket, hogy elbontják a szigeteket. Mi ezzel a helyzet?

- Minden alkalommal kiemelten hangsúlyoztuk, hogy a beruházás a szükséges és rendkívül szigorú feltételhez kötött engedélyek birtokában, a szakhatóságok folyamatos kontrollja mellett zajlik. A szigeteket és azok élővilágát nem bántottuk, azok megmaradtak. Az álláspontok eltérnek, a zöld-szervezetek azokat a mellékágban kialakult feltöltődéseket, zátonyokat hiányolták, melyeknek az eltávolítása a mellékág-rehabilitáció lényege. Ezek miatt nem folyt eddig folyamatosan víz a mellékágban, és ennek a lerakódásoknak az eltávolításával sikerült visszaadni a Dunának ezt a területet. A két valódi sziget viszont most is ott van, ahol volt, nem kotortuk el őket.

Tavaly télen a saját területünkről kitermelt faanyagot térítésmentesen adtuk át az önkormányzatnak, általuk került a rászoruló lakosokhoz. Az állami területről kivágott fát a vízügyi igazgatóság által kijelölt helyen tároltuk, azzal ők rendelkeznek. A fákat külön szaktanulmány alapján természetesen pótoljuk, minőségi növényeket telepítünk, az erőmű mellett parkos területeket hozunk létre, és galériaerdőt is kialakítunk.

Felelősségteljes, fenntartható fejlődést szem előtt tartó beruházóként gondolkodunk egy olyan komplex környezetvédelmi és környezettudatos szemléletet formáló program megvalósításában, amely a Natura 2000 területek népszerűsítését, fejlesztését, megóvását irányozza elő.

Örömünkre szolgál, hogy ezen a területen is sikerült párbeszédet kialakítani a környezetet foggal és körömmel védő zöld-szervezetekkel, találtunk olyan közös pontokat, amelyek közelebb hozzák egymáshoz álláspontjainkat, és lehetőséget biztosítanak akár közös lépések megtételére is - ami mindnyájunk érdeke.

- Mi a következő lépés a beruházás életében? Mikor indul az első betonkeverő, majd az erőművi termelés? Érinti-e a beruházást a gazdasági világválság?

- Az országnak, a lakosságnak egyre nagyobb arányban van szüksége a villamos energiára, egyrészt a jelenlegi, másrészt a növekvő igények miatti erőművek építése elengedhetetlen. Társaságunk eddig is pontos költségvetéssel, precíz költséggazdálkodással működött, ez a jövőben sem változik. A beruházást tulajdonosi döntés értelmében a gazdasági recesszió ellenére folytatjuk, nem merült fel az esetleges leállítás lehetősége sem.

Hároméves engedélyeztetési folyamat zárult le most azzal, hogy megkaptuk a soron következő, egységes környezethasználati engedélyt. Számos hatóság vizsgálta, hogy minden megfeleljen az előírásoknak, törvényeknek, egészen a katasztrófa-védelemtől kezdve a környezetvédelmi felügyelőségen át a vízügyi hatóságokig. Nagyon alaposak voltak a hatóságok, sok-sok egyéb engedélyt kellett beszereznünk eddig az állomásig, de ahogy eddig is kijelenthető volt, most is megerősítést nyert: egy kapavágást sem teszünk engedély hiányában.

Az építkezés indulhat, 2009 tavaszára tervezzük az alapkőletételt, 2010-re csatlakozik terv szerint az erőmű az országos villamos energia hálózathoz. A munkák soron következő lépéseiről mindenképpen (várhatóan 2009 januárjában) tájékoztatni kívánjuk a lakosságot. Következetesen ügyelünk arra, és ezt vállalkozóink számára is egyértelművé tettük, hogy az erőmű építés teljes folyamatában a lakosság és a környezet érdekei a lehető legmesszebbmenőkig érvényesüljenek.

- A lakosság hogyan viszonyul Önökhöz, a beruházáshoz?

- Már a kezdetektől nyílt és őszinte párbeszédet folytattunk, nincs takargatnivalónk, mostanra tényleg szinte szomszédokká váltunk. Talán ennek eredményeképpen 2008-ban már csak a „legkitartóbbak” igényelték azokat a lakossági fogadóórákat, amelyeken a beruházással kapcsolatos kérdéseket megvitattuk. Természetesen sokat jelentenek számunkra a személyes kapcsolatok, találkozások akár a boltban, gyógyszertárban, vagy egy-egy rendezvényen. Itt is mindenféle „kendőzés” és felesleges körök nélkül beszéltük meg, ha valakinek kérdése, felvetése volt. A boltban kihelyezett „üzenőládánkba” eddig mindössze néhány észrevétel, kérdés, javaslat érkezett.

A szervezett tájékoztatás szándéka azért továbbra is él, ahogy említettem is, 2009 év elején (pontos időpontját a Gönyűi Hírekben és a TV-ben is szerepeltetjük majd) lakossági fórumot szervezünk, hiszen a beruházás új állomásához érkezett.

A párbeszédre egyeztető „társadalmi kerek asztal” is változatlanul működik: nincs olyan kapcsolódó téma, amelyet ne vitattunk volna meg a résztvevőkkel. Megítélésem szerint összességében pozitívan ítél meg minket a lakosság, hiszen tényleg azt láthatják, amilyenek vagyunk is: tiszta beszéddel és érvekkel mutattuk be szándékainkat, az építő javaslatokra nyitottak voltunk és vagyunk, fejlődési lehetőségeket teremtünk a településnek is. Természetesen el kell viselnünk, és el is viseljük a bennünket ért kritikát, főleg, ha ez építő szándékú, mint az esetek többségében.

- Bár még nem üzemel az erőmű, de Önök már tavaly is jelentős szerepet vállaltak a település problémáinak megoldásában, idén folytatták ezt, hogyan gondolkodnak erről 2009-re?

- Fontos megjegyezni, amit mindig is hangoztattunk: nem a mi feladatunk a település összes problémájának megoldása, mi a katalizátor szerepet játsszuk ezekben az esetekben. A jelenleg elérhető legkorszerűbb technológiájú erőművet tervezzük itt, és ez „vállalkozás” természetesen azzal is jár, hogy a település szomszédjaként, leendő adófizetőjeként részt vállaljunk olyan elképzelések megvalósításában, amelyek előrébb viszik az itt élőket, új lehetőséget teremtenek.

Társadalmi szerepvállalásunkkal folyamatokat akarunk elindítani, olyan területeken, amelyek fenntarthatók, és közösségi összefogással hosszútávon működőképesek. Kötelességünknek tekintjük a település szépítésében, lehetőségeinek előremozdításában történő közreműködést a lakosság támogató együttműködése, összefogása mellett. Mindezt a jövőben is úgy, hogy az irányokról a közösség döntsön, 2009-ben is folytatva a megkezdett utat, fenntartva a Szponzorációs Bizottság koordináló szerepét.

Ezúton is köszönöm mindenkinek, akik ebben mindenféle elkötelezettség és juttatás nélkül részt vállaltak – nélkülük sem a mi szándékaink, sem a települést előrevivő fejlesztések nem valósulhattak volna meg. Legyen például az iskolaudvar, vagy a Gönyű Fesztivál, a karácsonyi programok, a sportélet támogatása, rászorultak segítése vagy éppen egy különleges dokumentumfilm Gönyűről.

Külön köszönöm Csanaki Vida úr és a Szponzorációs Bizottság minden tagjának munkáját, akik pártatlanul és precízen segítették, hogy a lehetőségekhez képest a legjobb ügyek mellé állhassunk, és segíthessünk az indulásban, a közösség életében. Egy jelentős gazdasági társaság vezetőjeként és magánemberként is büszke vagyok arra, hogy részben nekünk is köszönhetően ma már olyan professzionálisan szervezett és működő egyesületek, közösségek erősödtek meg és születtek itt Gönyűn, amelyek képesek megvalósítani komoly, előremutató és fejlődést segítő programokat.

Mindezek szellemében engedje meg, hogy ezúton is nagyon kellemes ünnepeket, boldog, meghitt és békés karácsonyt kívánjak a Gönyűi Hírek minden olvasójának! Az új évre pedig közös sikereket!

C.A.

forrás: GÖNYŰ IHÍREK 2008. December ( A Gönyűi Hírek Szerkesztőjének engedélyével. )