Néha kapok Tőletek, vagy másoktól egy-egy levelet. Ezek közül választok ki néhányat, különösen olyanokat, amelyekről azt gondolom, hogy benneteket is érdekelhet. A levelek között csak annyi az összefüggés, hogy Ti küldtétek nekem és azt gondolom róla, hogy a köz számára is érdekes lehet.

Az alábbi kevél a nemrégiben Gönyűn lezajlott a Győr-Gönyű Kikötőbe betelepülő Wuppermann cég prezentációjával és azt követő lakossági fórummal kapcsolatos. 

Ezt a levelet a Polgármester Úrnak és a Képviselőtestület valamennyi tagjának eljuttattam.

Lehet, hogy egy picit hosszú, de az ügy komolysága megkivánja, hogy mind jobban és jobban körüljárjuk a témát. Látva és hallva a cég prezentációját, és a lakossági fórumon elhangzottakat sajnálattal állapítottam meg, hogy egyáltalán nem lehetünk nyugodtak.

Azt gondolom mindent meg kell tennünk azért, hogy a felmerülő kérdésekre igazi válaszokat, és a válaszokon túl mindenki számára megnyugtató megoldásokat találjunk!

Mielőtt elolvasnátok a levelet, figyelmetekbe ajánlom az alábbi 2014. 04. 27-én megjelent cikket. Aki ott volt a lakossági fórumon az vesse össze az ott elhangzottakat a cikben szereplő adatokkal.

http://www.autoszektor.hu/hu/content/gyor-gonyui-kikoto-egy-nemet-ceg-mellett-az-allam-beruhaz

A magam részéről mindent meg fogok tenni azért, hogy minden körülmény tisztázódjon, és az itt élők minden érdeke a legmesszebbmenőkig képviselve legyen!               Lakatos Atila

És most jöjjön a levél. Idézem:

A Wuppermann Hungary Kft. galvanizáló üzeméről – egy geológus szemével. Válasz a Gönyűi Hírek IX. évf. 5. számában megjelent „Lakossági fórum” című cikkre

Tisztelt gönyűi Lakótársaim!

Lemberkovics Viktor „gyütt-maradt” gönyűi lakos vagyok. Néhányan talán emlékeznek rám a lakossági fórumról, amelyet a Wuppermann Hungary Kft. tervezett gönyűi üzem-telepítésével kapcsolatosan tartottak október elsején. Én voltam az, aki elég sokat és a visszajelzések alapján lényegre törően kérdeztem a cég képviselőitől és a jelenlévő politikusoktól.

Végzettségem alapján okleveles geológus vagyok, második diplomámat környezetvédelmi jogból szereztem. Két ok miatt írom ezt itt le:

·         szeretném, ha látnák, tanulmányaim és képzettségem alapján van némi rálátásom az ipari szennyezések környezetre és emberekre gyakorolt hatásairól, valamint

·         hogy jelezzem, nem vagyok elkötelezett környezetvédő. Jelenleg is az olajiparban dolgozom, ami általában nem arról híres, hogy környezetbarát tevékenység lenne.

Ennek a cikknek a megírását már a Polgármester Úr által jegyzett és megjelentetett (Gönyűi Hírek IX. évf. 5. szám) hivatalos összefoglaló megjelenése előtt elkezdtem, de a végső késztetést arra, hogy ezt nyilvánosságra is hozzam ez a cikk adta meg.

A következőkben engedjék meg, hogy ismertessem mi az én véleményem ezzel a befektetéssel kapcsolatban, és remélem, hogy segítek Önöknek is jobban megérteni ezt a tervezetet, és annak lehetséges hatásait.

Mi a véleményem tehát a tervezett befektetéssel kapcsolatban?

Bontsuk két részre a dolgot: ipari és politikai részre

Ipari oldalról:

Ha valamit megtanultam a saját szakmám gyakorlása során, olyan, hogy nincs szennyező-anyag kibocsátás, olyan nem létezik az iparban, így nem gondolom, hogy a Wuppermann cég által tervezett galvanizáló üzem ez alól kivétel legyen. A galvanizálás – kimondják vagy nem – vegyi folyamatokra épülő veszélyes üzem. Nehézfémek forró oldatát használva, előzőleg savval/lúggal zsírtalanított/megtisztított fémfelületek gyors kezelése, amely folyamat végén egy gyors hűtési eljárást követően készül el a késztermék. A fórumon részt vevők is látták a folyamatábrát/videót. Én három fő kockázati területet látok az ismertetett technológiában:

a)      A savval/lúggal történő felületkezelést – a sav/lúg tömény formában való szállítása, tárolása – környezeti / egészségügyi veszély

b)      A nehézfémekkel teli oldatot és annak előállítását – a cinket tömbösítve szállítják ugyan, így annak környezeti kockázata elméletileg kicsi, de szerintem (ebben nem vagyok biztos) nem csak cinket tartalmaz a galvanizáló oldat. Ugyanakkor az oldat,ha jól emlékszem 500 °C, az folyadék, ami el tud szivárogni és forró, ami gőzöket képez. Nem gondolom, hogy túlzottan barátságban lenne az emberi egészséggel.

c)      Végül a késztermék visszahűtése – ismét csak a nehézfémeket tartalmazó gőzökről lehet szó.

Ebből láthatjuk, hogy legalább 3 közvetlen veszélyforrás létezik:

·         a technológiához szükséges veszélyes alapanyagok (itt hagyjuk a hengerelt fémet, az véleményem szerint nem jelentős veszélyforrás – később visszatérek rá) – szállítása, tárolása (tömény savak, lúgok, nehézfémes oldatok)

·         a művelet során keletkező/alkalmazott nehézfém-oldatok és savak, valamint ezek maradékainak folyadékállapotban történő megfelelő kezelése

·         a művelet során keletkező sav/lúg/nehézfém oldatokból származó gőzök/gázok kezelése.

Engem nem nyugtatott az meg, hogy egy politikus és a leendő cégvezetés azt mondta a lakossági fórum hallgatóságának, hogy a cég mindent szabvány szerint csinál, és minden hazai, IPPC és ISO előírást betart. Ennek örülök, mert valószínűleg a mindennapi üzemszerű működés nem hordoz elviselhetetlen kockázatokat. Azonban a legjelentősebb ipari katasztrófák nem a mindennapi üzemszerű működés, hanem leggyakrabban emberi mulasztás (hagyjuk a természeti katasztrófák által indukált problémákat, mint tornádó, vagy földrengés) eredményei. Ebből egy csokorra valót meg lehet találni az interneten is, bárki utána nézhet. Különösen figyelmébe ajánlom a kedves Olvasónak a Bophali katasztrófát, az Exxon Valdez tankhajó katasztrófáját, vagy akár elég csak a 2010-es vörös iszap katasztrófát felidézni. Hasonló nehézfémekkel történt szennyezést boncolgat a Julia Roberts nevével fémjelzett Erin Brockovich - zűrös természet című film, amelynek a végén tételesen van felsorolva, hogy mely cégek és mennyit fizettek nehézfémekkel történő talajszennyezés miatt Amerikában, ugyanis a történt abszolút a valóságon épül. Mind-mind emberi mulasztáson alapuló katasztrofális környezetszennyezés, amely emberek ezreinek életét vette el, vagy tette tönkre.

Az emberi mulasztás nem csak abban merült ki, hogy valaki elrontott valamilyen technológiai folyamatot, hanem abban is, hogy olyan üzemeket engedtek olyan helyekre telepíteni ahol azoknak semmi keresnivalójuk nem lett volna.

A galvanizáló által jelentett kockázatok szerintem jelentősek: a tervezett üzem szélirányban van Gönyű és Nagyszentjános tekintetében (ártalmas gőzök, gázok) és a Duna partján fekszik, ami szerintem igen veszélyes mind a talajvíz, mind az élővíz lehetséges szennyezése (nehézfém-oldatok, savak/lúgok) tekintetében. Gönyű ebben a tekintetben is kiemelt kockázatú, hiszen folyásirányban, néhány km-re vagyunk a tervezett üzemtől, tehát minden lehetséges szennyezés a legkoncentráltabban minket érne el leghamarabb – akár talajvíz, akár élővíz tekintetében. A lakossági fórumon például a cég képviselői meg sem említették, hogy a technológia során használnak e hűtővizet, ha igen, azt honnan nyerik, kezelik és a felhasználás után milyen minőségben és hova kerül.

Harmadik és fontos probléma mindazoknak a „segédanyagoknak” (szép megfogalmazás volt a cégvezető Úr részéről a savakat/lúgokat, egyéb veszélyes anyagokat ekként nevezni a fórumon) a közúti szállítása (emlékszem erre külön rá is kérdeztem). Kérdezzük meg magunktól: szeretnénk egy olyan faluban lakni, ahol napi szinten akárcsak egy 30 tonnás kamion tudtunkkal átgördül, amely mondjuk 36%-os sósavat, vagy 98 % töménységű kénsavat szállít, és tudjuk, hogy a főút légvonalban sehol sincs messzebb, mint 1 km a falu leginkább peremén fekvő házaitól? Vajon ez veszélytelen? Szerintem csupán a szimpla józan eszünket használva is tudjuk a választ. Kérdés az, hogy ilyen veszélyes anyagokat közúton szállítva, van-e a cégnek, vagy az illetékes hatóságnak katasztrófa-elhárítási terve a falu térségére, és az hogyan érinti a lakosságot? Bár véleményem szerint, az ilyen jellegű közúti szállításokat nem kellene lakott településen keresztül kivitelezni.

Vagy beszéljünk a megnövekedő kamionforgalomról. Az évi 1 000 000 tonna fém-árúból (nyersanyag és késztermék együtt, de nem beszélve a „segédanyagokról”) mintegy 175 000 tonnát kívánnak közúton szállítani. Ha ezt visszaosztjuk átlagosan 30 tonnával (ami kb. egy kamion rakományának súlya) az azt jelenti, hogy évente több mint 5000 kamion fém-árú fog java részben Gönyűn és Nagyszentjánoson keresztül az M1 irányába szállításra kerülni. Véleményem szerint ez sem veszélytelen tevékenység és jelentős hatással is lehet a falu életére.

Mindezek alapján én azt gondolom, hogy ennek a típusú ipari technológiának nincs helye egy olyan kikötőben, mint a gönyűi, és nincs helye olyan természeti adottságok rendelkező környezetben, mint amivel Gönyű térsége rendelkezik.

Politikai oldalról:

Bocsánat, de egyenes leszek: elhangzott néhány arcpirító kijelentés, illetve a tények egyfajta elhallgatása a prezentáció és a lakossági fórum során. Véleményem szerint a befektetés bemutatói lekezelően bántak a fórumon részt vevő gönyűi emberekkel, és úgy gondolták, hogy bármit állítanak, mi mindent elhiszünk nekik, mert nem értünk hozzá. Lássuk tételesen:

„nem jelent jelentős környezetvédelmi kockázatot” – Kinek? Aki Győrben lakik, annak valószínűleg nem, de aki Gönyűn, vagy esetleg attól keletre annak igen, elég, ha csak a Duna folyásirányára tekintünk.

„200 új munkahely teremtése, és ez milyen jó lenne a falunak” – Legyünk tényszerűek, emlékezzünk vissza arra a diára, amit arról a hollandiai üzemükről mutatott Mario Dorfer Úr, amely gyakorlatilag ugyanazt a technológiai folyamatot végzi, és méretében is hasonló. A hollandiai üzem évi 700 000 tonna kapacitású, míg a gönyűi üzemet 500 000 tonna kapacitásra tervezik. Hány munkavállaló volt a hollandiai üzemnél feltűntetve? Ha jól emlékszem kb. 110. Szóval hány munkahelyről van szó? És mit jelent ez a gönyűi embereknek, amikor már megbíztak egy budapesti (!) fejvadász céget a munkaerő toborzásával. Önök szerint hány gönyűi, vagy nagyszentjánosi ember lesz oda felvéve? Ha a régióban gondolkoznak, miért kell budapesti fejvadász céget megbízni?

„Az emberek ingatlanjának értéke növekedni fog Gönyűn” – ezt ki merte mondani a MAHART vezérigazgatója, Sztilkovics Szávó Úr. Szeretném tisztelettel megkérdezni: mitől nőne meg az ingatlanok értéke (leszámítva azt a néhányat, amit esetleg a betelepülő későbbi vendégmunkások megvennének, ami következik az előző pontból) egy veszélyes üzem közelbe való telepítésétől? Ha bárki egy faluba szeretne költözni (és jellemzően városból teszik ezt meg), az elsőként megnézi, hogy milyen környezetbe kerülne, és ha egy kicsit is körültekintő elsőként nem az erdőt nézi, meg a Dunát, hanem az ipari létesítmények közelségét. Én is így tettem 8 éve. Akkor még nem volt kikötő (csak pici), nem volt E-On erőmű, hanem szép erdő állt a helyén…

„Gönyű híressé fog válni ettől a beruházástól” – ismét Sztilkovics Szávó Úr. Csak nehogy hírhedté váljunk, mint Kolontár, Bophal, vagy Seveso.

„a Wuppermann azért jött ide, mert Romániában a politikusok és a lakosság nem értette meg és elutasította őket” – Tudom, hogy a román viszonyok nem egyszerűek, dolgozok romániai befektetésekkel is. Azonban én csak megkérdezném: biztos, hogy ezért nem tudtak ott megtelepedni? Lehet, hogy ennek az az oka, hogy ott valakik jobban átlátták, hogy milyen kockázatokat hordoz egy ilyen üzem, és megvétózták?

Kara Ákos képviselő Úr: „nem kapott a cég semmilyen adókedvezményt” majd a következő mondatokban „7.8 Mrd forintot fogunk állami finanszírozásként elkölteni a kikötői vasútvonal fejlesztésére az üzem területén” (a vasútvonal partfara való felvitelére, ami az egyik alapfeltétele a cég itteni beruházásának – saját megjegyzés) ”…higgyék el az utolsó fillérig elköltjük, így nem fog maradni a közút fejlesztésére, vagy elkerülő út építésére.” Szóval hogy is van ez? Akkor mennyibe is fog ez nekem, Önöknek és minden magyar adófizetőnek kerülni? Legalább a közútfejlesztést tekintve nem áltatott minket… Azért itt halkan megjegyezném: az utóbbi években én nem halottam olyan jelentős fejlesztésről az országban, amely ne kapott volna valamilyen mértékű adókedvezményt.

Azt is elmondták a tisztelt előadók, hogy mennyire jó körülményeket talált itt a cég stb. Tisztelettel megjegyezném: szerintem inkább arról van szó, hogy adva van egy nem teljesen átgondolt fejlesztés (a kikötő), amibe valakik befektettek tetemes összegű Európai Uniós támogatást (mindegy melyik politikai erő) és az EU egyértelműen megmondta, ha nem teszik élővé ezt a befektetést, vissza kell fizetni a kapott támogatást. Nem emlékszem pontosan mennyi is ez az összeg, de nem aprópénz. Ezzel a témával egyébként sokszor foglalkozott az országos média és a Kisalföld is, 2012-2013 körül. Szerintem a legfontosabb cél az, hogy ezt az összeget semmiképpen ne kelljen visszafizetni. Sőt, ha kell, akár ilyen típusú cég betelepítésével is, további állami támogatás mellett, de élőbbé kell tenni a befektetést. Ez a politikusok igazi célja.

És végül de nem utolsósorban: Kérem emlékezzenek mit kérdeztem utoljára a cég embereitől: „Önök, tudván hogy ez az üzem ide települ, és mind a fő légáramlatok, mind a Duna vízfolyásának iránya, mind a talajvíz áramlásának iránya az üzemtől a falu felé mutat, Önök vennének e itt ingatlant, ide költöztetnék e a családjaikat, hogy itt éljék a mindennapi életüket, itt járassák iskolába a gyereküket? Nyugodt szívvel megtennék-e Önök, és nyugodt szívvel hajtanák minden nap a párnára a fejüket abban a tudatban, hogy nincs semmi veszélyforrás az Önök közelében?” Sajnos a válasz – véleményem és mások véleménye szerint – nem zsigerből, hanem tanakodás után érkezett és ez a tanakodás nem csak a tolmács és a vállalatvezető között zajlott, amit gondolhatnánk fordítási nehézségnek.

Tisztelt Major Gábor Polgármester Úr!

Az Ön által jegyzett cikkből idézek „Már a környezetvédelmi hatóságok engedélye is rendelkezésre áll.”. A fórumon azonban szó szerint és többször megismételve ez hangzott el „az előzetes környezeti hatásvizsgálat folyamatban van”. Tisztelettel kérdezném, hogy akkor mi is a helyezet, mert a két kijelentés nem fedi egymást.

Ugyancsak kérdezném, hogy az ön által jelzett vízi-, és vasúti szállítás mellett, cikkében miért nem tesz említést a jelentős mértékű közúti szállításról? Önnek az a kb. 5000 kamion évente, nem számít jelentősnek?

Ön a nemrég megjelent cikkében arról ír, hogy „a község ebből nagyot profitálhat egyrészt munkahelyteremtés, másrészt iparűzési adóbevétel szempontjából”. A fent leírtak alapján hadd kérdezzem meg Önt tisztelettel: Hogyan? Ez a profit arányos lesz a lehetséges kockázatokkal? Arányos lehet e gyermekeink jövőjének kockáztatásával?

Tisztelt Lakótársaim!

Ez az én véleményem a Wuppermann Hungary Kft. által tervezett beruházással és az azt körülvevő kommunikációval kapcsolatosan. Lehet, hogy néhány pontban nincs igazam, de úgy gondolom, hogy a fő vonalakban szakmai tapasztalataim és józan eszem alapján igazam lehet. Nem vagyok fejlődés-ellenes, sőt, de a tervezett beruházásnak én igenis jelentős kockázatait látom, és nem tudom, hogy mi az, ami ezt kompenzálni tudná. A hozzám hasonló középkorú emberek, akik kicsiny gyermekeiket nevelik ebben a faluban, lehet, hogy egyszer választ kell, hogy adjunk a gyerekeink kérdésére: „Apu, miért nem tettetek semmit ellene, amikor volt rá lehetőségetek és tudtatok a kockázatokról?” Én nem szeretném, ha akkor nem tudnék a fiam szemébe nézni…

Tisztelettel,

Lemberkovics Viktor