Karácsony

 Különös hangulata van ennek a szónak. Hóesést, feldíszített fenyőfát, szaloncukrot, meleg szobát, finom ételeket és italokat, kellemes társaságot, ajándékot jelent már a néhány éves gyermek számára is. Az összes bolt és vendéglátóhely szenteste délután bezár, ezzel is hazakésztetve az otthon máskor ritka vendégeket. Megtelnek a templomok délután és este, valami megmagyarázhatatlan várakozás van a levegőben. Külföldön néhol - a mohamedánokra tekintettel - nem tartanak karácsonyi ünnepséget, nem beszélnek iskolában, óvodában karácsonyról, nem díszítenek köztéren fát. Megdöbbentem, mikor megtudtam, hogy ők érveltek a karácsony mellett, nekik nincs bajuk azzal, ha Jézus születését mások nyilvánosan megünneplik, hiszen Isát (Jézust) ők is prófétának tartják.

  Két kérdésen érdemes elgondolkodnunk: 1. Mi a karácsony? 2. Számomra mit jelent a karácsony?

Az első kérdésre csak nagyon kevesen nem tudják a helyes választ: Jézus Krisztus születésének ünnepe. A második kérdésre szóban, de inkább tettekben adott válaszban viszont közel sincs egyetértés, még családon belül sem!

Számomra az a tanulságos és sokatmondó, hogy miért telnek meg, esetleg bizonyulnak sok esetben kicsinek azok a templomok, amelyek az év nagy részében konganak az ürességtől. Közvélemény-kutatási adatok nélkül is biztos vagyok a válaszban. Azért, mert eszünkkel tudjuk, hogy Jézus megszületésének köze van a templomhoz, egyházhoz; de a mindennapokban ennek nem tulajdonítunk jelentőséget. Számunkra olyan ez a hír, mint bármi más hír: mással történt a baleset, más nyerte meg a főnyereményt, más gyerek bukik meg az iskolában, másokra lehet büszke az iskola sportban és tanulásban.

Mindig más az érintett – nem én! Pedig meg vagyunk keresztelve! Ez azt jelenti, hogy Jézussal kapcsolatba kerültünk, Jézushoz tartozunk.

Sajnálatos, hogy mi, keresztyének is sok hibát és bűnt elkövetünk, és sokszor megnehezítjük azok útját, akik egyébként érdeklődnének Jézus és a hit iránt! Jézus nem az áruházakért, nem a játékokért, nem az állatokért, nem a növényekért, hanem az emberek megsegítéséért jött, ezért emberi alakban jelent meg! „Született nektek a Megtartó, az ÚR Krisztus” – olvassuk az evangéliumot. Amikor megértem, hogy Jézus nekem született, Ő az én Megváltóm, akkor a benne való hit úgy megváltoztat, hogy másoknak is feltűnik, s magam is csodálkozom, hogy sokkal nyugodtabbá, kedvesebbé, türelmesebbé váltam, mint annak előtte.

Adja Isten, hogy mindnyájan megismerjük a Megtartó Jézust, s megtapasztaljuk, hogy ő bajban, betegségben, gyászban is megőriz minket!

Magassy Zoltán evang. lelkész

20/824-4808; magassy.zoltan @ gmail. com

forrás: Gönyűi Hírek 2008. December