A KISALFÖLD a CSALÁD NAPILAPJÁNAK 2010. december 21-ei cikke.

Szerző: Cséfalvay Attila

 

,,Óriási turisztikai és gazdasági lehetőséget jelent, ha a dunai limes a világörökség része lesz" - mondta Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség ügyvezető elnöke. Megyénkben tíz település érintett, melyeknek mielőbb el kell készíteniük az ehhez kapcsolódó fejlesztési  elképzeléseiket.

 ,,Rengeteg turistát és még több pénzt" - röviden összefoglalva ezt hozhat a megyének - különösen az érintett tíz településnek -, ha a dunai limes a világörökség része lesz. Kézzelfogható közelségbe került ugyanis  

Magyarország számára, hogy a Római Birodalom egykori tartományának,  Pannoniának a Duna mentén húzódó határa az UNESCO-világörökséghez tartozzon. Magyarország 2008-ban elnyerte a nevezéshez szükséges támogatást. A pályázatnak legkésőbb 2012 januárjáig kell elkészülnie (az elbíráláshoz egy-másfél évre van szükség): eredményessége nagyban függ az önkormányzatokon, civil szervezeteken, magánszemélyeken, akiket érinthet a védelemmel járó előny és kötelezettség. A  várományosi listára felterjesztendő dokumentumban most tíz megyei település szerepel - Abda, Bezenye, Gönyű, Győr, Kimle, Lébény, Máriakálnok, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Nagyszentjános -, melyek kül- vagy belterületén találhatóak a római határvédelmi  rendszerhez tartozó helyszínek. A lista tovább bővülhet. 1987-ben  önálló helyszínként került fel világörökségi listára az egyesült  királyságbeli Hadrianus-fal: hosszas huzavona után kezdeményezték a bővítést. A Római Birodalom határa mint egységes világörökségi helyszín térbeni és időbeni leszűkítésének eredményeként meghatároztak egy határ menti, öt-tíz kilométer széles frontvonalat, melyben római katonai létesítmények, erődök, őrtornyok, utak, mesterséges gátak, sáncok és polgári létesítmények lehetnek. A különálló helyszínek közti összetartó a limesút lesz, ennek ismert szakaszai adják nálunk a világörökségi nyomvonalat: könnyen megközelíthetők és nemzetközi turistaútvonalon fekszenek. A pályázat kidolgozásában a Pécsi Tudományegyetem, az érintett múzeumok, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vesz részt. A kulturális útvonalon szereplő településeket összefogó Magyar Limes Szövetség gazdasági tevékenységet előkészítő szervezet. Több millió örökségturistára számítanának: ehhez kell megszervezni a fogadásukat, megfelelő színvonalú programok, rendezvények és bemutatóhelyek biztosítását. Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség ügyvezető elnöke elmondta: minden érintett településnek óriási gazdasági és turisztikai lehetőséget jelenthet, ha a dunai limes a világörökség része lesz. ,,A helyi turisztikai attrakciók eladhatóságát nagyban növelné: nem csak a római korban kell gondolkodni. A világörökségi cím idevonzza a turistákat, így az egészségturizmustól a borturizmuson át sok minden bekapcsolható. Ehhez a településeknek sürgősen meg kell fogalmazniuk elképzeléseiket, turisztikai eladhatóságukat." A Szigetközi Fejlesztési Tanács múlt héten már foglalkozott e témával: a limesre a térség turisztikai fejlesztéseit lehetne ,,felfűzni". Győr és Mosonmagyaróvár ,,ráérzett" a lehetőségre, s Gönyű is lépett: ők elsősorban a római kori emlékeikre építenének - az erődre, a toronyra és a postakocsi-fogadóra. Major Gábor polgármester szerint utóbbi helyreállítása (kiemelése, felépítése) után látogatható lenne. A Duna-parton tematikus turisztikai elképzeléseik vannak, az úgynevezett  gönyűi limesút fejlesztése. Abda, Bezenye, Gönyű, Győr, Kimle, Lébény,  

Máriakálnok, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Nagyszentjános kül-vagy belterületén találhatóak a római határvédelmi rendszerhez tartozó  helyszínek.

forrás: Kisalföld napilap