Egy kis kiegészítés a Magyar Néprajzi Lexikonból.
májusfa, májfa
a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke (→ zöld ág). A májusi-pünkösdi ünnepkör történelmi kapcsolatai következtében egyaránt tükrözi a természet ciklikus változásaihoz fűződő mágikus-praktikus elképzeléseket és a naptári év egyházi, vallási mozzanatait. A kereszténység előtti tavasz-szimbólum középkori vallásos magyarázatai pl. Fülöp apostol szerencsés megmenekülését, majd a keresztfán szenvedett vértanúságát, mások Jakab apostol vértanúságát említik a májusfa-állítás szokásának magyarázataként. A székelyeknél ezért nevezik a Fülöp-Jakab napra virradatkor állított májusfát Jakab-fának vagy hajnalfának. Hajnalfa néven → húsvét hajnalán is állítottak májusfát a Székelyföldön. A 18. sz.-ban – magyar forrás szerint – szokás volt még a templomokban is májusfát állítani, s ez a tanítók és diákok dolga volt. – A májusfa állításának napja a magyar nyelvterület legnagyobb részén → május elseje, de történeti és friss adatok szerint a nyelvterület É-i és Ny-i részén → pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, tulajdonképpen melyik naphoz is kötődött tartósan, hagyományosan a májusfa-állítás ünnepi szokása. A nyelvterület É-i és Ny-i részén gyakori volt a május elsején állított fát pünkösdkor bontani. A bontás ceremóniáinak (fára mászás, → májusfa-kitáncolás stb.) kapcsolata lehetett a pünkösdi király (→ pünkösdi királyság) választásával is. Erre utal a nyelvterület ÉNy-i részein a májusfa mellett vagy helyett állított máj-kerék, amely egy magas rúd végére tűzött, szalagokkal, borosüvegekkel, zsebkendőkkel díszített szekérkerék. A kerék díszeit versenyezve próbálták leszedni a máj-kerékre felmászó legények. Az ügyességi verseny győztese éppúgy lehetett pünkösdi király, mint → legénybíró, vagy a bálokat, mulatságokat rendező első legény. – A 15. sz.-tól kezdődően szólnak forrásaink a májusfa állításáról, a szokás azonban bizonyosan régibb. –

Válasz

Április 30.-án éjjel a legények kimentek az erdőre szép magas nyárfáért , a héját lehántották majd a lányos ház udvarára titokban bevitték .Ott színes szalagokkal díszítették a meghagyott koronát (néha borosüveget is kötöttek a tetejére )és a földbe leásva a tővét felállították a májusfát. Reggel aztán a lány találgathatta (ha kellett hogy találgassa ) ki is állította a fát. Lánykoromban nálunk még igen nagy hagyománya volt , ma , hogy otthon jártam már csak egy helyen találtam (persze nem az egész falut jártam be).Itt Gönyűn talán csak az ovinál találkozhattok vele ,igaz nem a legszebb példánya olyan amilyen kicsi kis erőnkből tellett, de azt megígérhetem amig én itt dolgozom ez mindig így lesz..A fát május utolsó estéjén volt szokás kitáncolni. Ekkor a lányok legények körbetáncolták és mulatsággal egybekötve kiásták. Egy másik számomra érdekes hagyomány a májuskosárka amit az észak -magyarországi részen adtak ilyenkor a legények a kedvesüknek . Kis virágkosarat adtak jelezvén szerelmüket.Aki erről többet tud Írja meg nekünk!

Válasz