A Duna-part teljesen érintetlen, rejtett világa, az Erebe-szigetek kerül filmtekercsre egy dokumentumfilm erejéig. A holtágakban több védett növény és állatfaj is él.

Az Erebe-szigetek, a gönyűi holtágak világát még nem fertőzte meg a civilizáció pusztító ereje. A táj gyakorlatilag egy kicsinyített Szigetközhöz hasonlítható, a maga értékeivel és pompájával. A természetvédelmi rezervátum több különleges, fokozottan védett állat - vidrák, hódok, rétisasok otthona. Ezt igyekszik megörökíteni az ide érkező filmes stáb. A műsor a hazai turizmust igyekszik népszerűsíteni.

A forró nyári hőségben érkezem Gönyű község hangulatos utcáira. A kövekkel kirakott út, mely Magyarország leghosszabb falubeli macskaköves útja (csaknem 3 kilométer hosszú) történelmi utazás illúzióját kelti. Kísérőm, Lakatos Attila ismeri a környéket akár a tenyerét. Annak idején vízirendőrként szolgált, napjainkban településőr.

- Érkezik egy forgatócsoport, akik filmre veszik az Erebe-szigetek világát - mondja a településőr. Természetesen csak tisztes távolságból, hiszen erre a területre szigorúan tilos a belépés, kizárólag a megfelelő engedélyekkel szabad a szigetekre bemenni.

- Egy pályázatnak köszönhetően hamarosan sétahajózási lehetőséget is tudunk biztosítani az ide érkező túrázóknak - mondja Major Gábor a falu polgármestere. Így a víz felől is megnézhetik az érdeklődők az Erebét. Egy projektor kivetítené a hajón a tudnivalókat, afféle úti kalauzként. Várhatóan egy év múlva valósul meg a projekt.

Erebe" azaz "Erre be"

- Az Erebe név története is érdekes - meséli Lakatos Attila. Két verzió is fennmaradt, hogy honnan ered az elnevezés. Az egyik a török megszállás idejéből. Ekkor ugyanis a falusiak a szigetekre menekültek a törökök elől. Azt kiabálták, hogy: "erre be! erre be!" Ebből lett az "erebe". A másik lehetőség már későbbi időkből származik. Az úszályokat a partról lovakkal vontatták a folyón, a hajónak pedig talán így kiabálták, hogy hol kell kikötnie, hol kanyarodjon a part felé. "Erre be!"

Az Erebe csak csónakkal közelíthető meg, ám a partról is látható a holtágakkal szabdalt szigetcsoport, így biciklire ülünk, és elindulunk egy kissé sáros, ám annál izgalmasabb túrára. Kísérőm naponta többször is megteszi ezt az utat a természet védelme érdekében.

Az egymillió forintos madár

- Egy rétisas pár is él a rezervátumban - mesél Lakatos Attila. A madár egyetlen tojásának természetvédelmi értéke egymillió forint. A rétisas többnyire a téli időszakban tartózkodik itt, de láthatunk más különleges szárnyasokat is. Például: vadrécét, barna kányát, halászsast. Érdekesség, hogy az itt élő állatokat nem telepítették, idevándoroltak. Hódot a falu felőli parton is láttak már. Jelenlétüket a megrágott fatörzsek is bizonyítják. Nagyobb vadak is beúsznak a holtágakba, vaddisznókat, őzeket szintén látni. A területre, mint mondtam nem léphet be senki, ám ha akarna sem nagyon tudna. A terület ugyanis néha víz alatt áll, a dús növénydzsungel pedig távoltartja a betolakodót.

Elgondolkodtat, vajon mennyire alakítják át a hódok a környezetet, hiszen olykor hatalmas gátakat építenek, akár több négyzetkilométernyi területet is elárasztva ezzel.

- Ez a hódfajta nem épít magának várat, így lényegesen kevesebb fát dönt ki. A földbe vájnak maguknak üregeket, abban élnek - tudom meg kísérőmtől.

Miután a vadregényes kerekezés közben az összes pókhálót magunkra gyűjtöttük, megállunk a Duna partján. A terület sáros, néhol posványok, tócsák csillognak, de az utak járhatók, kiváló túralehetőséget biztosítanak.

- Remek kirándulóhely ez a partszakasz - mutatja kísérőm. Sokan lejönnek horgászni, piknikezni, bográcsozni erre a részre.

Az egyik öles fa árnyékában valóban békés sütögetés zajlik. Több helyen találkozunk horgászokkal is, akik a csend és a vízpart hódolói. Tücsökciripelésen és madárfüttyön kívül ugyanis semmi mást nem lehet hallani.

Megérkezünk az Erebéhez. A partról nézzünk át a szigetekre. A víz nemrég apadt le, így a terep elég sáros, de a látvány mindenért kárpótol. A fák közül hirtelen egy kékes színű madár csap fel, majd elrepül a kaszálló felé.

- Jégmadár - mondja kísérőm. Akkor a legérdekesebb, amikor halászik. Szinte megáll a víz felett röptében, onnan nézi ki a halat, majd lecsap és kiemeli. Meghökkentő látvány.

A szigetekre természetesen a forgatócsoport sem mehet be. Csónakokba szállnak, és onnan filmeznek - mondja kísérőm. A dokumentumfilm várhatóan az Echo TV és az ATV "Hazai turizmus" című műsorában is látható lesz.

Hamarosan vízre szállunk. A kapitány, Eckhardt Balázs, repít ki a Duna közepére. A csónak könnyedén suhan, tisztes távolságból megközelítjük a szigeteket. Innen tökéletesen látszik az Erebe világa, a holtágak, az árvíz által felhalmozott hordalék. A folyó állandóan alakítja a tájat, az ár hordalékkal rakja meg a területet, vastag iszapot tereget szét. Emberi beavatkozásnak nyoma sincs a rezervátumban.

A készülő dokumentumfilm során szélesebb körökben is betekintést nyerhetünk a gönyűi szigetvilág értékeibe, feltárva ezzel a megye, eme rejtett csodáit.

Gönyű község hármas történelmi örökséggel büszkélkedhet. Az Erebe-szigetek és a már említett macskaköves utca mellett a faluban található a Mária Terézia idejéből fennmaradt Postakocsi-fogadó. Az épület annak idején a Budapest-Bécs postaútvonal egyik pihenő állomása volt.

Takács Zsolt

forrás: kisalfold.hu