Tisztelt Olvasó!

Ebben a sorozatomban olyan írók és írások bemutatásával foglalkozom, akik "kapcsolatba" kerültek Gönyűvel, s ezen "találkozásukat" megörökítették, megírták.

Jelen írásomban sajnos kevés szövegrészt tudok idézni az alkotótól, mert még a neten is kevés írását találtam meg olvasható formában, nem hogy a könyvtárban -ott szokás szerint semmit.

Ki is ő?

Mikor rábukkantam olyan ismerősnek tűnt a neve. Rátkay, Rátkay, Rátkay László mondogattam magamban. Honnan olyan ismerős nekem ez a név? Aztán eszembe jutott, a gönyűi temető egyik régi sírkövén olvastam ugyan ezt a nevet, amikor régen körbejártam a régi sírköveket. Ki is mentem a temetőbe, és valóban. A sírkő tanúsága szerint Rátkay László -aki 1858. február 1-én 48 éves korában hunyt el- sírhelye előtt álltam. Nem volt nehéz kikövetkeztetnem, hogy jelen írásom szereplőjének édesapjának sírhelye előtt álok. Mellette egy kisebb sírkő rajta a felirat "Rátkay Franciska élt 4 1/2 évet Meghalt 1855. április 25-én". Sajnos a sírkövek nagyon rossz állapotban vannak, így a rajtuk lévő feliratok csak nehezen, vagy egyáltalán nem olvashatóak. Hazaérve még többet olvastam Rátkay Lászlóról, akiről immáron bizton állíthatom, hogy nem csak itt, szeretett falunkban született, hanem ifjúságának éveit is itt töltötte, hiszen ez a falu valamikor az Ő faluja is volt. Bevallom eleinte csak, mint népszíműíróra találtam rá. Úgy gondoltam, hogy a könnyedebb műfajhoz illő könnyedebb stílusban írok róla. Aztán mind többet és többet olvastam erről a remek férfiúról egyre biztosabb lettem abban, hogy a könnyed stílust elfelejthetem.

Rátkay László, ügyvéd, országgyűlési képviselő, író, újságíró, számos műpdal szövegének szerzője. Született Gönyűn, 1853. október 11-én. Tanulmányait a kornak megfelelően több helyen Győrben, Esztergomban, Pozsonyban végezte, majd beíratkozott a győri jogakadémiára. Joggyakorlatát Budapesten Funták Sándor ügyvédi irodájában végezte, majd Darányi Ignácnál a későbbi földművelésügyi miniszternél gyakornokoskodott. Ügyvédi gyakorlatát 1877-ben Dunaföldváron kezdte. A paksi kerület függetlenségi pártjának elnöke és a tolnamegyei függetlenségi párt jegyzője 1896-ban, 1901-ben, 1905-ben és legutóbb 1906-ban a pinczehelyi kerület függetlenségi programmal képviselővé választotta. Mint ilyen, élénk részt vett az ellenzék minden akciójában. Mint író és költő nagy népszerűségre tett szert.

Munkái: Felhő Klári. A népszinháztól 100 aranynyal jutalmazott népszínmű. Budapest, 1886. - Árvalányhaj. Népszínmű. U. o. 1891. - Kéziratban: A toborzás. - Bársony uram. - Pünkösdi királyság. - Csillaghullás. - E népszínműveket a budapesti. Népszínházban és a nagyobb vidéki színházakban többször, nagy sikerrel adták elő. Rátkay számos közismert népdalnak is szerzője. Elhunyt 1933. október 2-án. (A kép forrása: http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=25576 )

A Dunaföldvári Közéleti lap 2007. áprilisi számának 9. oldalán egy 1944-ben Rátayról megjelent cikkel emlékezik meg róla Kiss Éva (A képre kattintás után az írás megjelenik olvasható méretben.)

forrás: http://www.part-oldalak.hu/ujsag/letoltes/PartOldalak200704.pdf

Ugyanezen lap 2008. szeptemberi számaban Rátkay lászló születésének 155. és halálának 75. évében így emlékezik meg róla Balogh Emese:

forrás: http://www.part-oldalak.hu/ujsag/letoltes/PartOldalak200809.pdf

Dunaföldváron utca őrzi Rátkay László emlékét.

Rátkay a képviselő

Dunaföldváron történő letelepése után aktív szereplője lett a helyi közéletnek. Önkormányzati képviselővé választották, a Kaszinó és az Egyenlőségi Kör elnöke lett.

Politikai kariert az Országos Függetlenségi Párt (az un. Kossuthista párt) tagjaként futott be. 1896-tól 1911-ig volt országgyűlési képviselő.

1901-ben véres körülmények között választották meg Pinczehelyen.

Megválasztásának körülményeiről: 

http://www.huszadikszazad.hu/cikk/a-pinczehelyi-veres-valasztas

Rátkay László országgyűlési képviselő választásával is kapcsolatos tanulmány: 

http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/407/

Rátkay szenvedélyes szónok volt. Képességeit ellenfelei is elismerték.

Egy rövid részlet a Parlamentben Széll Kálmán miniszterelnökkel -akivel mellesleg barátságban volt, csak úgy mint Wekwerle Sándorral- folytatott, a budapesti Kossuth szobor felállításával kapcsolatos vitájából:

http://www3.arcanum.hu/onap/pics/a.pdf?v=pdf&a=pdf&p=PDF&id=kn-1901_10/kn-1901_10%20138&no=0

(Ha hivatkozásban szereplő utoló számot megváltoztatjuk pl. 20138-ról 20139-re és így tovább, a vita további részeit is olvashatjuk.)

http://www3.arcanum.hu/onap/pics/a.pdf?v=pdf&a=pdf&p=PDF&id=kn-1901_10/kn-1901_10%20142&no=0

Egy rövid részlet a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap 1898. február 26-án megjelent számának 4. oldaláról. Rátkay parlamenti vitája a sajtószabadságról:

http://www.epa.hu/00200/00242/00099/pdf/00099.pdf

Tisztelt Olvasó!

Tekintettel, hogy jelen írásomnak nem célja -ismereteim sem elegendőek hozzá- Rátkay lászló teljes életének bemutatása, és ezen sorozatom is inkább irodalmi sorozat mintsem politika, át is térek Rátkay László irodalmi munkásságának bemutatására. Azonban. Bízom abban, hogy egyszer valaki komolyabban is feldolgozza faunk szülöttének életét.

Rátkay az író

Irói munkásságát több részre lehet és kell is bontani. Ismeretes Rátkay László az újságíró, a népszínmű író, a költő, és a népdalíró.

Újságíróként főmunkatársa volt a Wodianer Fülöp alapította Budapest napilapnak. Wodianer 1848-ban résztvett a Landerer Nyomdában a 12 pont nyomtatásában. Sajnos olyan cikket, amelyet Rátkay László írt volna nem találtam.

Rátkay a költő

 Verseskötete halála után 1936-ban, a Petőfi Tátsaság -amelynek még 1908-ban tiszteletbeli tagjává választották- gondozásában jelent meg.

A kötet előszavában Pittroff Pál verseiről ezt írta: "Tiszta, mély érzés, õszinteség jellemzik ezeket a verseket, méltók Arany János Õszikéihez, melyekkel lélekben annyira rokonok."

A Hídavatáskor című nyolcsoros kis remekét a dunaföldvári híd bejáratánál márványba vésték.

Áll az uj híd, műremekje

Magyar észnek, akaratnak,

Ércbõl egy csók, mit az Alföld

S Dunántúl egymásnak adnak!

Nemzet, mely az égre nézve

Alkot nagyot, nincs letörve!

Gyönyörű híd, védd és szolgáld

Magyar hazánk, mindörökre!

Milyen érdekes, hogy a képen szereplő kötetet egy bizonyos Dr. Rátkay László dedikálta, aki nem azonos a költővel, hogy is tehette volna, hiszen 1933-ban elhunyt.

Rátkay a drámaíró

Kétségtelen, hogy írásai közül népszínművei aratták a legnagyobb sikert. Munkái: Felhő Klári. A népszinháztól 100 aranynyal jutalmazott népszínmű. Budapest, 1886. - Árvalányhaj. Népszínmű. U. o. 1891. - Kéziratban: A toborzás. - Bársony uram. - Pünkösdi királyság. - Csillaghullás. - E népszínműveket a budapesti. Népszínházban és a nagyobb vidéki színházakban többször, nagy sikerrel adták elő. A címszerepeket a kor nagy színészei játszották, köztük Blaha Lujza vagy Lugosi Béla. Rátkay a Népszínház megújításán is munkálkodott: "Az új iránnyal Szigligeti nyomán többek között Rákosi Jenő (Magdolna, 1884) és Rátkay László (Felhő Klári, 1886) kísérletezett a Népszínházban. Mivel Blaha Lujza és partnere nem rendelkezett igazi drámai vénával, és a közönség is a happy enddel végződő darabokat kedvelte, a szerzők felhagytak a kísérletezéssel." forrás:   http://mek.niif.hu/02000/02065/html/2kotet/20.html

Remélem sikerült kedvet csinálnom Rátkay László valamelyik népszínművének elolvasásához. Bár aki hozzá szeretne jutni nem lesz könnyű dolga, mivel az antikváriumokban is ritkaságnak számítanak. Azonban ha valaki hozzájut egyhez is kérem juttassa el hozzám is.

Végezetül néhány Rátkay László által írt dal, amelyek mára szinte népdallá váltak.

Néhány népdalát itt meghallgathatjátok: http://gramofon.nava.hu/search.php?p=0&sf=0&q=R%C3%A1tkay%20L%C3%A1szl%C3%B3

Tisztelt Olvasó!

Végére értem, de nem végeztem, a Gönyűn született Rátkay László bemutatásának. Jelen írásom nagyon kivonatos. Mint írtam már, mind többet és többet olvastam róla annál inkább erősödött bennem az a gondolat, hogy ez a remek férfiú többet érdemelne szölőfalujától. Ha valaki úgy gondolja, hogy szívesen segítene abban, hogy Rátkay László életét és munkásságát feldolgozzuk annak őszintén örülnék.

Ismétlem. Dunaföldváron utca, Irodalmi Kávéház őrzi emlékét.

Halkan, nem is halkan jegyzem meg. Jövőre 2013-ban lesz Rátkay László születésének 160. és halálának 80. évfordulója...

Mindenkinek jó olvasást kívánok!

Maradok tisztelettel!

Lakatos Attila