Az alkotmányt nem mindennapi olvasmányként forgatók, így jelen sorok írója számára is meglepő lehet, hogy az 1989-es alkotmányban nemzeti ünnepeinkről nem esett szó, azokról külön jogszabály, az 1991.évi VIII. törvény rendelkezett.

Az 1991. március 5-én elfogadott törvény első paragrafusa szerint "a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: a) március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, b) augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe, c) október 23-a, az 1956.

Eddig nem volt szerencsém Vámosszabadihoz, nem találkoztam harciasságával, amit rövid idő alatt 15 demonstrációval nyilvánított ki azért, hogy megakadályozzák, hogy a falu határában lévő laktanyában menekülttábor nyíljon. A közösségben elképesztően alaptalan félelmek terjengtek: nemi erőszaktól, betöréses rablásoktól tartottak, holott a táborba zömében menekült családok érkezését tervezték. A táborba az első lakók augusztus elején érkeztek.

A nagy, sötétkék étkezősátor előtt sorban állnak a menekültek.

Rendszeres anyázás közepette, lassan mi magyarok is kényszerűen beleszokunk az agyonszabályozott EU-s életbe. Abba, hogy a brüsszeli bürokraták folyton okosabbnak képzelik magukat, és értelmetlen, sőt gyakran a józan ésszel homlokegyenest ellenkező rendelkezéseket hoznak. Itt a legújabb: a 2010-es esztendővel  megkezdődött a hagyományos izzók fokozatos kivonása az EU-s piacról, mindössze néhány népbutításra sem alkalmas adat alapján, azzal a jelszóval, hogy védjük meg a Földet, ne termeljünk annyi széndioxidot. Persze, meg kell védeni a bolygónkat saját magunktól, - már ha egyáltalán az ember az oka a globális felmelegedésnek - de a hagyományos izzólámpák betiltására hozott rendelkezés erre teljességgel alkalmatlan és már most pontosan lehet látni, hogy jóval több kárt okoz mint amennyi haszonnal jár.