2014. február 27. csütörtök 18 órától 

 

A magyarságra 1920-ben ráerőszakolt trianoni békediktátumot több belső és külső árulás előzte meg. Az első egyike az un. keresztény magyar állam megalakulásához fűződik.

Az előadás bemutatja a 955-ös szomorú végű Lech-mezei csata (Géza és I. István korabeli erőszakos keresztény térítés, Péter király véres uralma, Aba Sámuel megcsalatása) és I. András királlyá koronázása közti történelmi eseményeket, amelyek végkifejlete Vata imába foglalt megátkozása, és a magyarságnak a kereszténység „aklába” való terelése lett.

Nézem a tv-t, no nem mindegyik csatornát. Inkább csak azokat, amelyek valamilyen értéket is igyekeznek közvetíteni. Mostanában vagy kettő csatornán is végeláthatatlan sorozatban mossák az aranyat. Bevállom már egy picit unom. De arra kiválóan alkalmas volt ez a műsor, hogy eszembe jusson, hogy még a kilencvenes évek elején is számtalan aranymosóval találkoztam a Duna mentén, itt Gönyű -jobban mondva az inkább már Ács- közelében. Volt köztük Szabolcsból a nyári időszakra ide költöző "kalandor", bányász hallgató, ácsi és gönyűi lakos egyaránt.

Magyarok Háza életében meghatározó szerepet tölt be a Szent László Magyarságtudományi Akadémia, amelynek heti három alkalommal zajlanak előadásai.

Ezek élő, internetes közvetítésben is követhetők vmint az eddigi előadások is megtekinthetőek:
https://new.livestream.com/accounts/2560855/events/2489667

Rendszeres előadástémák:
Arvisura / Szent Korona Tan 

A 2013/14-es tanév első félévének kiemelt tantárgyai: A magyar nemzet, tantárgyfelelős: Bottyán Zoltán, ügyvezető elnök, valamint A szervezett magánhatalom és a magyar nemzet sorskérdései, tantárgyfelelős: Dr.

Az alábbi írás a kisalfold.hu Kisalföldi Históriák sorozatában jelent meg. Érdekes, településünkkel kapcsolatos fontos történelmi eseményeket tartalmaz. Ajánlom szíves figyelmetekbe.

 

A XIX. század első felében Győr város és környéke óriási fejlődésen ment keresztül. A nyugodt, háborúmentes időszak kedvezett a gazdasági és kulturális élet fellendülésének. Ezt a pezsgő, nyüzsgő életet szakította félbe a kolerajárvány 1831-ben.

 

A kolera

 

A kolerafertőzés kórokozóját Robert Koch, német orvos azonosította 1884-ben, és ő jött rá arra, hogy a baktérium a szájon át, étellel és itallal kerül az ember gyomrába.

Nem volt egy impozáns épület. Nem hogy a Világ, de még a megye, sőt a falu "Legszebb épülete" címet sem nyerte volna el soha. Mi az oka annak, hogy mégis megemlékezek róla?

A válasz egyszerű. Csupán azért mert történelmünk része, és szemtanúja volt. Néhány napja úgyanis lebontották Gönyűn a volt csendőrlaktanyát (A bontásra Bedő Norbert tagtársunk hívta fel a figyelmemet.). Ez az épület, amely a történelem során sokmindennek tanúja volt talán jobb sorsot is megérdemelt volna.

Tisztelt Olvasó!

 

Az előző rész picit tudományosra sikeredett, de néha egy picit olyan is kell.

Ebben a részben még elidőzök a két település -Gönyő (Gönyű) és Gönyű (Hernádgönyű) múltja körül. Aztán jöhet településünk picit bővebben.

 

 

 Vályi András 1796-ban Budán megjelent Magyarországnak leírása című művében  a mellékeltek szerint mutatja be a két teleépülést. Látható, hogy a mezőgazdasági tevékenység nem, inkább az erdőgazdálkodás volt a jellemző településünkre.

Tisztelt Olvasó!

 

Látva, hogy tetszést aratott ez a téma, örömmel látok a folytatáshoz.

Az előző rész óta annyi mindent találtam településünk történelmével kapcsolatban, hogy előzetes tervemet, azt az algoritmust, amelyet felállítottam magamnak, rendre felül kell bírálnom. Bevallom ezen csak egy picit bosszankodom, mert célom nem Gönyű történelmének megírása volt, hanem a gondolatébresztés. Ezért lehet, hogy összeségében picit csapongónak tünnek írásaim, de bízom benne, hogy külön-kölön érdekesek és élvezhetőek azok.

Elnézést kérek azoktól akik a folytatásban a 2.részben beígérteket várják, de őszintén megmondom még kapóra is jött -mert rengeteg térképet találtam még-, amit Bedő Sándor tagtársunk kért az előző részhez írt hozzászólásában. Azaz következzen most néhány régi térkép a Dunáról. Természetesen ezeken a térképen is mindegyiken rajta van Gönyű, s településünk nevét ezeken is igazán változatosan írják a geometrák és a vízmérnökök.

 

A bemutatásra kerülő térképek innen származnak: http://www.arcanum.hu/

Ezen az oldalon rá kell kattintani a " A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR DIGITÁLIS TÉRKÉPTÁRA (közel 120.000 térképszelvény)  " címre, majd az új oldalon be kell írni a "Szavak"-kal egy sorba azt, hogy Gönyű, majd indulhat a keresés (akinek van kedve más település nevét is beírhatja, remélhetőleg az archívum arra is talál térképeket).

Először is szeretném megköszönni a biztató szavakat, amelyeket eljuttatok hozzám előző írásom után.

Sok érdekességre bukkantam azóta is. Ma már szinte ki sem kell mozdulni otthonról, ha az ember valamiről többet szeretne megtudni. Azonban az előzetes kutatáson túl a személyes levéltári kutatás a legfontosabb. Így jelen írásom is csak ízelítő szeretett településünk múltjából a teljesség igénye nélkül.

Első írásomban a II. Katonai felmérés térképét mutattam be.

Talán még emlékeztek, hogy a nyáron néhány hétig nálunk is látható volt az a vándorkiállítás, amely azon törekvés részeként jutott el hozzánk, hogy a római limes magyarországi szakasza a világörökség része lehessen. 

http://gonyu.network.hu/blog/gonyu-klub-hirei/kiallitas-a-romai-limesrol

A program legújabb elemeként megjelent "A ripa Pannonica Magyarországon" sorozat Gönyűt bemutató kiadványa. Akit érdekel a kiadvány kérem jelezze itt, s igyekszem eljuttatni hozzá.

Mindig is szerettem a térképeket.

Anno, katonai főiskolásként -tüzér- sokat görnyedtem a térképek felett, s megszerettem azokat. Egyszerre lehet tanulni belőlük a földrajzot a történelmet, s még sok mindent. A történelem szeretetét még Major Józsefné Vera néni és Bognár Gyula bácsi oltotta belém, -s gondolom még sokunkba- az általános iskolában. Olyan élvezetesen és szépen tanítottak, meséltek a régi dolgokról, hogy nem lehetett nem szeretni, még ha rossz jegyet is kapott néha az emberfia.

 

 

Ha érdekelnek Gönyű legendái és van kedved és fantáziád azokat megrajzolni vagy megírni, akkor itt a lehetőség és küld el pályázatodat!

 

Az ovisoktól egészen a felnőttekig bárki elküldheti rajzait!

Akik pedig verseket vagy meséket írnak, ugyancsak bátran jelentkezzenek! A pályázat nekik is szól!

Beküldési határdiő:  November 26. Péntek

Cím: Gönyű Község Önkormányzata, 9071 Gönyű, Kossuth Lajos u. 67

Kérjük a borítékra ráírni: "Gönyű, legendái pályázat"

 

Témakörök:

1.

 

2010. július 05-től július 23-ig volt látható településünkön a  Pécsi Tudományegyetem - Bölcsészettudományi Karának a Danube Limes UNESCO World Heritage programjához kapcsolódó Limes tablókiállítás. A vándorkiállítás azon nemzetközi törekvés része, hogy a Római Limes (határvonal) a világörökség része legyen.A kiállítás 21 tablója vissza kalauzólt bennünket a római korba. Külön öröm volt látni, hogy három tablón gönyűi vonatkozású információkat is kaphattunk.

Indiana Jones magyar hangja is segít: életre keltek a gönyűi legendák.

 

Nagyapja kalandjaiból, élményeiből merítkezve készített filmet falujáról, Gönyűről Bárány Krisztián és testvére. Az alkotás több mint dokumentumfilm, hiszen színészek, sőt, 3D-s grafika is segíti az átélhető élményt.

 

„A mondás szerint a legendák velünk élnek! Gyerekként engem is megfogtak azok a történetek, amelyeket nagyapám a II. világháború idején átélt s elmesélt nekem.

2009.12.10. 09:12 :: régészbúvár

2009 november 29.-én Győr mellett szonaraztunk. Fehér József (közismert nevén Leó), győri búvárbarátunk értesített róla, hogy Gönyűnél ágyugolyókat markoltak ki, és jó lenne, ha megnéznénk mi az. A helyszínen Lakatos Attila, és segítők kis csapata várt minket. Hamar vízre bocsájtottuk a gumihajót, és elkezdtük a szonaras vizsgálatot. Hajót kerestünk.

A markoló ugyanis nemcsak ágyúgolyót, hanem vas lemez darabokat is kiemelt.

 

Fogadó a határon – római kori útállomás Gönyűn

2007 nyarán egy nagy méretű római kőépület, egy útállomás maradványait tártuk fel Győrtől nyugatra, Gönyűn. Az épülő E.On erőmű területén folyó ásatás különösen jelentős volt abból a szempontból, hogy a környéken az elmúlt időszakban ez volt az egyetlen római kori épület, amely teljes egészében feltárásra került.

A Gönyűn feltárt útállomás Arrabona (Győr) (10 római mérföld) és Ad Statuas (Ács-Vaspuszta) (5 római mérföld) segédcsapati tábora között feküdt.

Ezt az írást tagtársunktól Gönczöl Lászlóné Nellitől kaptam.

Nelli, írásában egy régi gönyűi disznóölés hangulatát idézi fel.

 

Disznóölés

(Gönyű, 1955)

Január van. Kint az udvaron vastag a hó. Hajnali fél négy. Vígan pattog a gyújtós a tűzhelyben, előkerül a padlásról előző nap lehozott nagy fazék, melegszik, bugyog a forrázáshoz odakészített víz. A lakást finom fokhagyma, majoránna, kömény és sok más fűszer átható illata lengi be.

Egy másik Brian élete a római limes gönyűi szakaszán

Szeghalmi Balázs

2009.11.13. 10:29

A római limes gönyűi szakaszának egy részét sikerült feltárniuk győri régészeknek. S mi köze ennek Brian életéhez? Cikkünkből kiderül.

 

A limes az ókori Római Birodalom több ezer kilométeres, hegyeken, völgyeken átívelő, többnyire a folyók vonalát követő határvonalát jelenti.

Ennek az imitt-amott fennmaradt, máshol eltűnt határvonal rendszernek sikerült egyes gönyűi maradványait feltárni.

Tudom a cím egy picit furcsa, de örömmel ajánlom figyelmetekbe az m1 televízió 2009. június 04-ei (csütörtök) 14.50 órakor kezdődő MÚLT-KOR című műsorát. Az adásban megjelenő Apor Vilmosról készűlt filmet természetesen a Bárány fivérek, Dani és Kiki készítette. Ezen a filmen túl -sok más mellett- például a Xantus János Múzeum "reklámfilmjét" is Ők készítették.

 

Büszke vagyok rátok srácok, csak így tovább!

 

Kedves Tagtársak!

 

Kérlek Benneteket, ha tehetitek nézzétek meg a filmet, hiszen Kiki is tagja klubnak.

 

Különös, talán vegyes érzésekkel teli napnak néztek elébe 1849. április 24-én a gönyűiek. Településünkön akkor Osztrák csapatok állomásoztak.

 

 

A Duna bal partjáról Matalics József tüzértizedes egy jól irányzott lövéssel levegőbe röpített egy Gönyűnél lehorgonyzott 600 mázsa lőport szállító uszályt.  A robbanás pusztító erejű volt, amelynek következtében megsérült a templom, és a település házainak nagy része romba dőlt. Halálos áldozatokról nem számolnak be az akkori híradások.