Mindig is szerettem a térképeket.

Anno, katonai főiskolásként -tüzér- sokat görnyedtem a térképek felett, s megszerettem azokat. Egyszerre lehet tanulni belőlük a földrajzot a történelmet, s még sok mindent. A történelem szeretetét még Major Józsefné Vera néni és Bognár Gyula bácsi oltotta belém, -s gondolom még sokunkba- az általános iskolában. Olyan élvezetesen és szépen tanítottak, meséltek a régi dolgokról, hogy nem lehetett nem szeretni, még ha rossz jegyet is kapott néha az emberfia.

Miért is írom ezeket?

Régóta foglalkoztat településünk, Gönyű történelme. Már vagy kétszer is kigyűjtöttem az interneten található a témába vágó szinte összes anyagot, de azokat a gépem összeomlásai miatt mindig elvesztettem. Most, hogy újra van időm elhatároztam, hogy néhány érdekességet megosztok veletek, amelyeket újbóli "kutatásaim" során találok. Kezdjem is.

Van egy igazán érdekes oldal, ahol a II. katonai felmérés térképe található, olyan formában, hogy az összehasonlítható, egymásra vetíthető a google térképpel.

Mit érdemes tudni a II. katonai felmérésről ?

"A 19. sz. elején, részben a napóleoni háborúk ösztönzésére, nagy szükség mutatkozott egy, az egész Osztrák Birodalmat összefüggően ábrázoló, egységes szelvényezési, ill. vetületrendszerű (ún. derékszögű szelvényezés Cassini-féle vetület) térképmű iránt. Ennek eredményeképpen I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a „Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme”-t, (a második ill. Ferenc-féle országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk.

A felmérés méretaránya az I. katonai felméréshez hasonlóan 1:28.800 volt. A színes, kéziratos térképeket elsősorban nem kiadásra (az eredeti szelvények sokáig titkosak voltak), hanem az abból szerkesztett kisebb méretarányú térképek alapjául szánták. Egységes jelkulcs is készült hozzá, amely egyaránt tartalmazza a kéziratos felmérési szelvények és a levezetett térképművek jeleit.

Lemezünk a Magyar Királyság (a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt) nagyfelbontású, színes felmérési térképeit tartalmazza (eredeti címe Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn). 1819—1869 között 1112 db, 1:28.800-as léptékű szelvény készült a területről. " forrás: http://www.arcanum.hu/kiadvanyok/dvd/a_masodik_katonai_felmeres_magyar_kiralysag_es_a_temesi_bansag.html

Azt gondolom, azt sokan tudják, hogy hosszú ideig több azonos nevű település is volt Magyarországon. Azt, hogy létezett, létezik egy másik Gönyű is már régóta tudom. Sőt közel kettő éve el is látogattam a ma Szlovákia területén található Hernádgönyűre (Gyňov). Érdekes, szép kis falu a Hernád völgyében, de erről majd máskor.

Szóval a 19. században az említett térkép készítésekor bizony "bajban" lett volna az utazó, ha Gönyűre szeretett volna utazni. Vagy mégsem? Attól függ hol kérdezte volna meg, hogy: Merre is van Gönyű? Ha mondjuk Kassa környékén ott is útba igazították volna, és ha mondjuk Győr környékén akkor ott is. Azonban míg az előbbinél Gönyűre ért volna a vándor, addig a másodiknál Gönyőre azaz hozzánk (A két település között a mai közutakon számolva kb. 357 km a távolság.) Tehát településünk mai nevének kialakulása további kutatásokat tesz szükségessé, és bizony ennek megfelelően kell szelektálni a múltban vélhetően a mai Gönyűre vonatkozó történelmi adatokat.

Végezetül az említett oldal: 

http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

Ezen írásomat gondolatébresztőnek szántam. Örömmel venném, ha a témában más is közzétenné saját kutatásait. Természetesen ezt a történelmi témát folytatni fogom.