Tisztelt Olvasó!

Az előző rész picit tudományosra sikeredett, de néha egy picit olyan is kell.

Ebben a részben még elidőzök a két település -Gönyő (Gönyű) és Gönyű (Hernádgönyű) múltja körül. Aztán jöhet településünk picit bővebben.

 Vályi András 1796-ban Budán megjelent Magyarországnak leírása című művében  a mellékeltek szerint mutatja be a két teleépülést. Látható, hogy a mezőgazdasági tevékenység nem, inkább az erdőgazdálkodás volt a jellemző településünkre. A "gönyői" bor már akkor sem lehetett híres, hisz mint Vályi írja "szőleje nints".  Mint jól termő földet említi a "változó ér" nevű területet, amelyről térképrészletet többekközött itt: http://gonyu.network.hu/blog/gonyu-klub-hirei/gonyo-gonyu-2-resz a 3. térképen láthattok, nagyjából a mai Gy-G Kikötő területe. Említi a Posta létét, amely abban az időben nem volt minden településen, hiszen a Bécs-Buda postavonal is csak 1752-ben indult meg. (A gönyűi Postáról külön részben szeretnék majd írni.) Vályi professzor említi még a Duna és a Bakony-ér árvizeit, amelyek a település földjeit súlytották. Az árvízek okozta károk Gönyűn az időközbeni Duna szabályozásoknak köszönhetően ma már minimálisak lettek.

Azért, hogy lássátok, mennyire nem egyszerű településünk múltjának kutatása alább mellékelem Vályi András 1798-ban megjelent Magyar országnak földképe térképét, ahol az 1796-ban Gönyő néven leírt települést Gönyű néven jelőli a térképen... Bizony előfordul, hogy több oldalt végig olvasok, a közepén már gyanus, de cak a végén derül ki, hogy az írás bizony Hernádgönyűről szól. Hogy mennyire így van néhány példa. 1823-ban Pesten jelent meg: MAGYAROK ESMÉRETE, melyet Csétsenyi Svastics Ignátz a győri püspökségnek mosonyi esperestségben szentmiklósi plébános szerze. Csétsenyi kettő GÖNYÜ nevű települést említ Az egyik Abaúj- a másikat Győr vármegyében. Továbbá. részlet az  1862-ben megjelent Budapesti Szemle tizennegyedik kiadásából amelyben Kassa város történelmét taglalja  Tutkó József írása alapján az alábbi olvasható az 1261-es évnél:

Az hogy a történelem során egy-egy település "gazdát cserél" nem volt szokatlan. Ebben az esetben is gondolhatnánk, hogy településünket említi Tutkó. Azonban azt is tudnunk kell, hogy a mai Hernédgönyű közelében található Csány falu. Többek között ebből is következik, hogy ez az utalás nem a mai Gönyűre vonatkozik.

Hogy egy picit ismét összekavarodjunk, egy részlet az 1828-ban megjelent 

Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti Regni Hungariae 1. kötetéből,

 Győr vármegye

Abaúj vármegye

és még egy az 1863-ban megjelent Magyarország Helynévtárából.

(település, megye, járás, lakos,beszélt nyelv)

Kedves Barátaim!

Remélem sikerült érdekes információkat megosztanom veletek!

A további részekben már valóban Gönyű történelmének néhány érdekesebb részletével szeretnélek benneteket megismertetni. Tervezem a falu birtokosainak a történelem néhány ismertebb gönyűi, vagy Gönyűhöz köthető személy bemutatását, de érinteni fogom az irodalmat is.

Maradok Tiszteletel!

Lakatos Attila