Már hat-hét éves koromban ott gubbasztottam az emlékmű előtt, hol mise után, hol előtte. Álltam szülőfalum hősi halottjainak lajstroma előtt, s azon gondolkodtam, kik voltak ők valójában, hogyan éltek, hogyan haltak. Nem volt bennem kérdőjel, tudtam, hogy példamutató fiatalok voltak egytől egyig. A hajósfalu, Gönyű első világháborús hősi halottjai előtt hajtok most főt. Videósorozatunk első részében egy 18 esztendős pilótára és bajtársaira emlékezünk.

Bárány Krisztián

Énekszó, diadalittas rigmusok töltötték be Győr utcáit, a fiatalok boldogan indultak a sorozásra. A tömött sorok közt a két gönyűi unokatestvér, Király János és Király Béla is bátran énekelt. A hazáért, szeretett szülőföldjükért indultak a háborúba, nem volt kétség bennük. Ha a többi falubeli fiatal is bakaruhát ölt, ők is mennek – ezrek masíroztak így a végzetükbe.

A családi emlékek azonban arról mesélnek, bármennyire is fáj mindaz, ami történt, a hősöket nem lehet elfeledni. Példájukkal egy új világot építettek akkor is, ha soha többé nem kerültek haza a frontról. A gondolat önmagában fájdalmas sebeket tép fel az emberben, de a leszármazottak bizonyítanak, az évfordulótól függetlenül.

Béla karpaszományos volt – kezdi gondolatait Fehér Zoli bácsi, Király Béla unokahúgának férje. Zoli bácsi nagy történelemkedvelő, helytörténész, műgyűjtő. Különleges érzékkel tud megszólítani minden egyes régi tárgyat, legyen szó az Esterházy-kastély lámpásáról vagy egy több mint százesztendős Szűz Mária-szoborról.

A hajós falu híres pilótája, Király Béla és emlékei Fotó: SZEMbeszéd

Béla képeslapjait ma is féltve őrzik a családi albumban. A 18 esztendős fiú a hajósfaluból állt pilótának. Családja rendkívül büszke volt a Császári és Királyi Légjárócsapatok 53. repülőszázadban szolgáló pilóta-szakaszvezetőre. Mindene volt a repülés, a szabadságvágy azonban itt másról tanúskodik. Mint Zoli bácsi megemlíti, abban a korban a „hősök igazi hősök voltak”. A fiataloknak erőt adott a hit, szerinte a kor szülöttei sokkal becsületesebbek és őszintébbek voltak, s akár meg is haltak egymásért.

(Fehér Zoltánnal készült beszélgetés itt tekinthatő meg! http://mno.hu/videok/104215

Bajtársai vitték el a hős gépének darabját Gönyűre

A családi emlékezet szerint a caporettói hadműveletek során egy légi csatából hazatérőben zuhant le a gönyűi pilóta gépe. Király Béla koponyaalapi törést szenvedett, kórházba szállították, de nem sokkal ezután elhunyt. A legfrissebb kutatások szerint 1918. május 12-én az olasz Pordenone közelében történt a tragédia.

Itt nyugszik Király Béla és bajtársai. A pordenonei hősi temetőt évtizedekkel később Béla unokaöccse kutatta fel, hogy megtalálja a hős pilóta földi maradványait

Fotó: Király család

A képeslapokon és a fényképeken túl még egy különleges relikvia került a család birtokába. Zoli bácsi teljes átéléssel meséli, még a „nagy háború” alatt egyik pilótatársa felkereste Béla édesanyját, s elhozott egy darabot a légcsavarból. A fából készült propeller mindig is az igazi hős bátorságát bizonyította, de Zoli bácsi ennél többet szeretett volna kihozni a légjárócsapatok egyik szerencsétlenül járt gépének darabjából. Mivel fából készül, úgy gondolta „házi oltárt” farag belőle. A propellerdarabon ma már ott ékeskedik a magyar címer, alatta a gönyűi pilóta fényképe, életútja és egy szál gyertya, melyet, azt hiszem, büszkén gyújtanak meg a világháború századik évfordulóján.

A SZEMbeszéd korábbi anyagait itt és itt is olvashatják.

forrás: http://mno.hu/szembeszed/megrazo-bajtarsai-hoztak-el-a-lezuhant-gep-darabjat-1239149