A németek mindig hálával gondolnak mindazokra, akik lehetővé tették 1989-ben, hogy honfitársaink sértetlenül átjussanak a szabadság földjére.

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Páneurópai Piknik ‘89 Alapítvány közös szervezésében tartották augusztus 19-én a Páneurópai Piknik és határáttörés 24. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezést, a Páneurópai Piknik emlékparkban.

Az eseményen köszöntőt dr. Fodor Tamás polgármester mondott, aki a város nevében köszöntötte a megjelent német, osztrák és magyar meghívottakat és érdeklődőket.

Az alkotmányt nem mindennapi olvasmányként forgatók, így jelen sorok írója számára is meglepő lehet, hogy az 1989-es alkotmányban nemzeti ünnepeinkről nem esett szó, azokról külön jogszabály, az 1991.évi VIII. törvény rendelkezett.

Az 1991. március 5-én elfogadott törvény első paragrafusa szerint "a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: a) március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, b) augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe, c) október 23-a, az 1956.

Eddig nem volt szerencsém Vámosszabadihoz, nem találkoztam harciasságával, amit rövid idő alatt 15 demonstrációval nyilvánított ki azért, hogy megakadályozzák, hogy a falu határában lévő laktanyában menekülttábor nyíljon. A közösségben elképesztően alaptalan félelmek terjengtek: nemi erőszaktól, betöréses rablásoktól tartottak, holott a táborba zömében menekült családok érkezését tervezték. A táborba az első lakók augusztus elején érkeztek.

A nagy, sötétkék étkezősátor előtt sorban állnak a menekültek.

Rendszeres anyázás közepette, lassan mi magyarok is kényszerűen beleszokunk az agyonszabályozott EU-s életbe. Abba, hogy a brüsszeli bürokraták folyton okosabbnak képzelik magukat, és értelmetlen, sőt gyakran a józan ésszel homlokegyenest ellenkező rendelkezéseket hoznak. Itt a legújabb: a 2010-es esztendővel  megkezdődött a hagyományos izzók fokozatos kivonása az EU-s piacról, mindössze néhány népbutításra sem alkalmas adat alapján, azzal a jelszóval, hogy védjük meg a Földet, ne termeljünk annyi széndioxidot. Persze, meg kell védeni a bolygónkat saját magunktól, - már ha egyáltalán az ember az oka a globális felmelegedésnek - de a hagyományos izzólámpák betiltására hozott rendelkezés erre teljességgel alkalmatlan és már most pontosan lehet látni, hogy jóval több kárt okoz mint amennyi haszonnal jár.

Főleg a férjéről, Erőss Zsoltról faggatták az elmúlt időszakban. Jó páran szenvtelenséggel vádolták, de vajon ki lát bele más lelkébe? Egyáltalán ismerjük-e őt? Én rá voltam kíváncsi. A hegymászóra, a nőre, a feleségre, az anyára, aki egyedül maradt két kicsi gyerekkel.

Hanyadik vagyok, aki kérdésekkel bombáz?

Sokadik. Nem számoltam.

A tragédia előtti életedben hány interjút adtál?

Azt össze tudnám számolni egy kezemen. Néhányat.

Azt mondtad, hogy Zsolt miatt vállaltad a médiaszerepléseket, mert ő mindig rendelkezésre állt, de nem volt olyan pillanat, amikor legszívesebben azt mondtad volna, hogy elég a kérdésekből?

Tényleges életfogytiglanra ítélte kedden első fokon a Budapest Környéki Törvényszék a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat első, másod- és harmadrendű vádlottjait. A bíróság szerint Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt bűnös előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntettében. Emellett kétrendbeli rablásban, lőfegyverrel és haditechnikai eszközökkel való visszaélésben találták őket bűnösnek.

BÁTORSÁG

Az egyik amerikai egyetemen egy srác egyáltalán semmit nem tanult a filozófia szigorlatára...

A dolgozat témája a következő volt: Fogalmazza meg, mi a bátorság! A srác végül csak ennyit írt a papírra: This (ez) és beadta. Csak az övé lett ötös!

VIZSGAKÉRDÉS

Két diák, a hétfői vizsgája előtt, a Balatonra utazott szórakozni. Mivel nagyon is kellemesen töltötték a hétvégét, és szinte semmit nem tanultak a vizsgájukra, valamit tenniük kellett